Pontosan 2 nappal ezelőtt elhatároztuk a párommal, hogy belépünk a lombikozás útvesztőjébe. Legalábbis egyelőre minden zavaros. Ezen blogban egyfajta naplóként igyekszek megemlékezni mikor mivel szembesültünk és miként alakultak a dolgok. Még az is lehet, hogy ez valaki másnak is segít majd :)

A mi történetünk körülbelül úgy alakult, hogy én már a kapcsolatunk elején elmondtam B-nek, hogy sajnos pár évvel ezelőtt kiderült, hogy here visszér tágulatom volt, ami hatással volt a spermium mintáim minőségére. Két műtétet is végrehajtottak rajtam, a másodikat maga prof. dr. Papp György aki az urológia egyik legnagyobb szaktekintélye, de sajnos én szerencsétlen 20%-ba kerültem, akinek a mintáim már nem segített a műtét. Megkaptam a summát: természetes úton nem lehet gyerekem, de mesterségesen még igen.

Ezt B természetes módon rengeteg kérdéssel fogadta, és magam se tudom miért, de kitartott mellettem. Teltek múltak a hónapok mígnem elérkezünk napjainkhoz. Lánykérés és nemsokra rá felmerül a gondolat, hogy ideje lenne a baba témát körbejárni. Persze számunkra teljesen ismeretlen terep, így sokat kell még tanulnunk, de igyekszek minderől beszámolni majd. Ja igen: 30+ korosztály vagyunk